AVAR Rajziskola

 A RAJZISKOLA kedvenc művészei 

                   Giorgio Morandi csendélet             

Giorgio Morandi  (1890-1963)  olasz festőművész képeit jó nézegetni olyankor, amikor “csapkodnak a villámok körülöttünk”. Morandi, tanári állása mellett festett, nem kívánt anyagilag kiszolgáltatottá válni a festészet piacától, szerinte az alkotáshoz biztos anyagi háttérre, és nyugalomra van szükség. Ez a belső igény is árulkodik Morandi sajátos lelkiállapotáról, amelyben képeit készítette.

Élete jó részében csendéleteket festett.  Beállította kopott, vagy kevésbé kopott egyszerű használati tárgyait, mérnöki szerkesztéssel komponálva meg a látványt, melyet lefestett, lerajzolt, megfigyelt, és újraértelmezett, évtizedeken át, meg nem unva őket.   Az a kérdés merül fel bennem, hogy mi lehetett neki fontosabb, a festmény mint létrehozott objektum, vagy maga az alkotás állapota? Az alkotás, különösen Morandi esetében – az az állapot, melyet nevezhetünk meditációnak, kontemplációnak, és imának is. Képei különös szépséggel rendelkeznek.

Mi a szép, ezekben a csendéletekben?  

Mitől látom szépnek ezeket a régi, elhasznált tárgyakat?  Amit szépnek látok, az a megértés során létrehozott rend, a látvány nyújtotta benyomás leképezése a festő értelme által, és ábrázolva azt  a vásznon, személyisége jellegzetességeit hordozva magán. A létrejött  képi rendben tárgyak pontos formai ábrázolása másodlagos helyre került. Nem zavar, hogy nem pontosak az ellipszisek, nem zavar a szimmetria hiánya az üvegeknél, mert a kép csodálatos harmóniát sugároz.

Egyik képe sem lett ugyanolyan mint a másik, mindegyik egy új szellemi kaland. Oly mindegy, hogy a tárgyak ugyanazok, hiszen az alkotó maga sosem ugyanaz, aki tegnap volt. Ahogy a szereplők is lehetnek ugyanazok, de az előadott darab mégis mindig teljesen más.

Márk Éva

    Idézetek művészektől, gondolkodóktól

"A papírlapra húzott bármilyen vonal, az anyagból mintázott legegyszerűbb forma is olyan, mint a vízbe dobott kavics. Felbolygatja a nyugalmat, mozgósítja a teret."

                          
                                   /Rudolf Arnhheim/

"Ne azt fessük, amit látni vélünk, hanem amit valóban látunk is."

                                          
                                       /Paul Cézanne/

"Megkíséreltem, hogy a tájat ugyanazokkal az érzelmekkel ruházzam fel, mint az emberi figurákat." Vincent van Gogh

 .Emberi arányok

"...A távolság az álltól a haj kezdővonaláig az egész alak egy tizede.
A távolság a tenyér kezdetétől [csukló] a középső ujj hegyéig szintén egy
tizednyire rúg.
Az álltól a fejtetőig egy nyolcad.
A gyomorgödörtől a mellkas felső széléig pedig egy hatodnyira rúg.
A mell alsó részétől a fejtetőig pedig egy negyed.
A távolság az álltól az orrlyukakig az arc egy harmada.
És ugyanannyi az orrlyukaktól a szemöldökig, csakúgy, mint a szemöldöktől a haj
kezdővonaláig.
Továbbá a láb egy hatodra rúg, az alsó kar pedig a könyékig egy negyedre. A
vállszélesség szintén egy negyed.

 
Az egyik fül kezdetétől a másikig számított távolság éppen annyi, mint a
szemöldök és az áll közötti távolság.
Egy szabályos arc esetében az ajkak olyan szélesek, mint az ajkak közötti rés és
az áll alsó széle közötti távolság. ..."

/Leonardo da Vinci/

 

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat